TOP termékek

entikvarium.hu e-könyv letöltő oldal - ezen az oldalon e-könyveket tud letölteni - tökéletes e-könyvek e-könyvolvasóra

Lúd és orr - Állatmesék

Lúd és orr - Állatmesék
Lúd és orr - Állatmesék
AJÁNLÓ LEVÉL
NAGY MÁJÚ LÚD, ÉN MECÉNÁSOM!
Neked, kinek hatalmas tollának köszönhetik a világ híres könyvtárai, s e kis munkácskám is lételöket, neked, ki minden írónak s nekem is az valál, ami a jámbor szántóvetőnek az ökör – hic amicus agricolae, tu amicus auctoris –, neked legyen ajánlva s szentelve könyvecském. Hány mai munkában – melyekben a bekötés ér legtöbbet – nem dolgoztál a szerzővel – fele dicsőségre! A mesterműveket pedig nem te burkoztatod-e a halhatatlanság múmiájába? Az embrió-gondolatokat te érleled lételre, a csecsemő-képzeteket te serdíted plánokra; óh méltó, valóban méltó vagy hát Nagy Májú Mecénás arra, hogy minden új munka, születésekor elhívattassál komaságba!
Te vagy egyik fő jóltevője az emberiségnek, s puha pelyheidben nyugtatod szintúgy a fáradt munkásokat, mint a korhelyeket; s fáradás és mámor helyett új életet osztogatsz. Ám vesse hát a félszegség előmbe, gúnyoljon a kajánság azzal, hogy te, kedves Mecénásom, ostoba vagy, bátran felelem azt nekik: szükséges-e, hogy a Mecénás szerzője könyvét értse? csak oly nagylelkűleg segítse mindegyik annak igyekezeteit, mint te, éltében tollával, holta után zsírjával. De óh! hányan nem tömetik éltökben szintúgy magokat, mint te; s holtok után is legfeljebb csak azzal használnak – hogy megszűnnek emészteni.
Az emberek, goromba név, sőt fejbetörés félelme nélkül igazat szólni nem merészelvén, meséimben állatok játszák a főszerepet. Ezek közt pedig, ha nemzetséged fényére tekintek is, melyik érdemli meg felette a pályabért? Nem vagy-e te egyenes lineán lejövő ivadéka – rövid időn készen lesz nálam a származás fája is – a capitolium hajdani vitéz őreinek, a Szent Márton híres lúdjának? vagy ha felebb akarok menni, a Noé bárkájába szorultaknak? az igaz, hogy minden eleid csak gágogásokkal szereztek nevet magoknak; de a mai időben is, hányszor nem pótolja ki hitvány gágogás a valódi érdem hiányosságát? Elég az, hogy nemzeted s régi jó zsírnevelő famíliád vitézségéről csak annyit tudok, amennyit azon bölcs magyar példabeszéd: sok lúd farkast győz, gyanítni hagy. Az tagadhatatlan, hogy – sok több egynél, s csak azt sajnálom, hogy nem tudom, hány lúd győz meg egy farkast: különben az egyarány számvetésén könnyen kiszámolnám személyes vitézséged ismeretlen mennyiségét. Ha valaha szerencsém lehetne egy ily nevezetes csata tanújának lenni, nagy neved harsogásával pattogó leoninusokban írnám le azt.
Addig is, vedd kegyes pártfogásod alá könyvecském; s a gágogó irigyeket harsogóbb gágogással nyomd el; az okosabb gáncsolókat pedig, kik a dolog veleje körül fognak járni, ha majd minden okos feleletből kifogyunk, szokás szerint sziszegd le.
A MESEÍRÓ ÉS MECÉNÁS BIOGRÁFIÁI
Hét nevezetes város vetélkedett hajdan azon a dicsőségen, hogy Homér bölcsője melyikében ringott. Szemem előtt forgatván azt, hogy ma már a pennaharcok még dühösebbek a vért ontó háborúknál, nehogy időjártával az én, vagy kedves Mecénásom éltünk körülményei is ily mérges tollcsatákat szüljenek – mert melyik könyv-, vers-, sőt meseíró is tartja magát képzetében a költők atyjánál kisebbnek? Íme, mindkettőnknek igaz kútfőből merített biográfiáját, rövidebben, mint sokét, akinek sem születésével nem nyert, sem halálával nem vesztett a világ semmit, már megírták, meséim elébe biggyeszteni szükségesnek s köztünk maradjon a szó – némineműképpen dicsőségesnek is láttam.
Én, a meseíró, Zemplén vármegyének Ungvárra dűlő részén, a Tótságon születtem. Innen, ha könyvemben pragmatikai hiba fordul elő, születésem mostohaságának tulajdonítsd, jó olvasóm; én érezvén azt, bizonyosan átallottam volna magyar könyv írásába fogni, hanemha azt tudtam volna, hogy magyar íróink többnyire a grammatikával keveset gondolnak, s köztük majd én is hibáimmal együtt szerencsésen elvegyülök. Életem folyásáról csak annyit ereszthetek közre, amennyit minden nagy író biográfiáiban találunk, tudniillik, hogy születésem után szoptam, ettem, ittam és aludtam addig, mígnem a magyar két haza csodájára szerzőnek felnevekedtem. Azt mindazáltal szükséges megjegyeznem, hogy már bölcsőm óta örömest hallgattam a dajkám kellemes mesézéseit a zöld királyról, annak három leányáról, kik közül mindig a legkisebbet óhajtottam; az aranyvárakról, melyeket ifjúságom bájos esztendeiben magam is számosat építgettem, s a mindent tehető tátosokról, kiket időjártával pénzes emberekben találtam fel stb., s már akkor gyökeret vert bennem a mese szeretete. De az epés szatírától, szúró paszkvilltól és a döfő epigrammáktól mindig irtóztam: minthogy tanítóim is, egyet kettőt kivévén, az isteni béketűrést bottal annyira belém verték, hogy későbben a méltatlanságokat is a hidegvérűségig tűrhetém. Mindazáltal véremben vala mindig jobbra-balra csipkedni, amint néminemű nyomai tán látszanak is ezen különös kedvtelésemnek meséimen. Látom itt, mint húzza ki sok kegyes olvasóm zsebéből kárhoztatásomra a morálrőföt, melyhez minden cselekedeteket, mondásokat és mozdulatokat, melyek a máséi, méregetni szokott, s szüntelen kéznél tart. De megállj, jámbor! hajtsd össze egy kevéssé rőfödet, s tedd, csak addig is, zsebedbe vissza, míg előtted kifejthetem, hogy hol vette magát bennem ez a különös szatírai szesz, s csipkedő Cacoëthes; azután kárhoztass, ha kárhoztathatsz. Én legalább, lúd-mecénásom tollaira esküszöm neked – ez új, mégpedig nem csekély neme az esküvésnek –, hogy én szintúgy nem tehettem erről, mint aki hektikusnak vagy aranyeresnek születik, nem tehet – hibás testalkotásáról.
A szegény anyám éppen a harmadik hónapban hordozta velem a halhatatlanságot, amint a testvérbátyja, egy nagy botanikus, pomozoo – s tudja az Isten micsoda logus, éppen ősz vége felé hozzá belép, s neki némely kertbeli ritkasággal kedveskedni kíván. Kirakja a bátya egy nagy asztalra kincseit, melyek közt ritka gyümölcsök ingerelték az étkívánatot, virágok a szaglást, bel– s külföldi növények a csodálkozást; de az én szegény anyám, – sic fata tulere! – elmellőz minden enni, szagolni és csodálni valót; egyedül némely különös nemű tökök tűnnek szemébe, s csupán azokat méltóztatja figyelmére. “Az amott körtvély, édes bátyám!” – tudakozza sipegve a pomo-zoológust? “Ez, lelkecském, cucurbita pyrifera” vala reá a felelet; “ez pedig cucurbita pomofera, s e bibircsós, angyalkám! cucurbita verrverr” egek ne hagyjatok! még ki sem mondhatta a nevet szegény ügyetlen bátyám, amint a kezében lévő jó súlyos cucurbita verrucosát néhai édesanyámnak éppen azon tájékára ejtette, hol én boldog burkomban orral felfelé feküdtem. Az anyám nagyot sikoltott, a bátyám pedig ijedten hökkent hátra. Óh, átkozott cucurbita verrucosa! átkozott neme a tököknek! bár az egész világon azon veszély érne, mely a Jánosét elszárította! Te levél hóhérom, kínzóm, s egész éltem boldogtalansága! Óh, kedves olvasóim, tanuljatok példámból itten, mely apró finom hajszálrugócskák mozgatják e világ bálvány alkotmányát! ím, egy hitvány cifra tök egy ember egész életét szomorú gyászba borítja!

Hogyan kapom meg az e-könyvet? i Csak tegye a kosárba a terméket (klikkeljen a kosár gombra) és utána menjen végig a regisztrációs folyamaton. (ezt csak egyszer kell megtennie) Miután bankkártyával kifizette a terméket, lépjen be a fiókjába a jobb felső sarokban található bábu ikonnál. Miután a belépés megvolt a megrendelések menüpontban megtalálja a megvásárolt tartalmat/tartalmakat. Klikkeljen rá és azonnal elkezdődik az e-könyv letöltése. Alapértelmezett "letöltés" mappába tölti le a számítógépén. Ezután másolja be az e-könyvolvasójába a letöltött e-könyv fájlt. (Kindle készülékeken a documents mappába kell bemásolni)

Működik az e-könyv olvasómon? Minden e-könyvolvasón olvasható a nálunk vásárolt e-könyv. 

Lehet nagyítani? Igen. Lehet változtatni a betűtípust és méretet. A letöltött e-könyveink ugyan olyanok mint a papírra nyomtatott könyvek.

 

390 Ft
Adatok
Cikkszám
17350