TOP termékek

entikvarium.hu e-könyv letöltő oldal - ezen az oldalon e-könyveket tud letölteni - tökéletes e-könyvek e-könyvolvasóra

Bőrharisnya

Bőrharisnya
Bőrharisnya
Csaknem harmadfélszáz évvel ezelőtt egy Temple Marmaduke nevü ember letelepedett Pennsylvániában. Szép darab földet vásárolt s igazi támogatója lett sok szegény gyarmatosnak. Derék ember volt, de a gazdasághoz nem sokat értett, ezért meglehetős szükös viszonyok közé került. Éppen jókor halt még meg, hogy kikerülje a koldusbotot. Gyermekei sem tudtak zöldágra vergődni. Mindig mélyebben sülyedtek a nyomorba s inségbe. Az a „Temple Marmaduke, a biró”, kiről e történetben szó lesz, ki késői ivadéka volt a családjának. Életre való gyerek volt. Jómódu leányt vett feleségül. Igy módja volt rá, hogy egyetlen fiának kitünő nevelést adjon.
A fiatal Marmaduke egy ifjuval ismerkedett meg az iskolában. Essingham Edének hivták ezt az ifjut. Nagy tekintélyü és igen gazdag család sarjadéka volt Ede. Apja őrnagyi rangig vitte a katonaságnál. Igy vonult nyugalomba.
Midőn egyetlen gyermeke, Ede, megházasodott, az őrnagy egész vagyonát átadta neki. Edének első dolga az volt, hogy fölkereste ifjukori barátját, Temple Marmadukot s nagy összeget bocsátott rendelkezésére.
Essingham Ede pénzén üzletet alapitottak Pennsylvániában. Az ifju Marmaduke állott az üzlet élére. Ede titkos társa volt Marmadukének. Két oka volt annak, hogy Ede nem akart nyilvánosan beállani a cégbe: egyik az, hogy szégyelte apja rangja miatt a kereskedői foglalkozást; másik az, hogy Essingham őrnagy gyülölte a quäker vallás követőit, már pedig a Marmadukeok ilyen vallásu családból származtak.
Marmaduke ügyes és szerencsés kereskedő volt. Meggazdagodtak. De ekkor elkezdődtek a nyugtalanságok, melyek az amerikai függetlenségi háborut megelőzték. Ez volt az oka, hogy a két jó barát összekülönbözött.
Essingham Anglia mellé pártolt, Temple telivér amerikai volt. A háboru kezdetén Essingham átadta barátjának értékpapirjait megőrzés végett s az angol király seregéhez csatlakozott. Marmaduke is kénytelen volt nemsokára a háboru miatt elhagyni Philadelphiát, de előbb vagyonát barátja értékpapirjaival együtt biztonságba helyezte.
A háboru végeztével Marmaduke nagykiterjedésü birtokokat vásárolt igen olcsó áron s egész figyelmét arra forditotta, hogy jól gazdálkodjék. Rövid idő mulva csaknem az ország leggazdagabb földbirtokosai közé tartozott. Egyetlen örököse leánya volt. Feleségét már előbb eltemette. Még csak azt kell megjegyeznünk, hogy Essingham Edével való barátságáról s a köztük levő üzleti viszonyról nem sokan tudtak, az értékpapirokról pedig még kevesebben.
ELSŐ FEJEZET.
Az 1793-ik év decemberének egyik szép, de hideg napján csöndesen haladt egy szán a Susquehannah forrásaitól lefelé vivő lejtős uton. A földet az utmentén magas hó boritotta. Szikrázott millió meg millió jégkristály; olyan pogány hideg volt, hogy a szán elé fogott nemesvérü paripákat dérfelhő takarta. A szerecsen kocsis fekete arca egészen tarka volt, szeméből a nagy hideg kicsalta a könyet.
A szánkóban ketten ültek: egy középkoru férfi és egy fiatal leány. Annyira be voltak bundákba s egyéb meleg ruhákba burkolva, hogy belőlük egyéb nem látszott ki, mint a fiatal leány fekete szeme s a férfi szép, értelmes arca. Jóindulat és melegség sugárzott erről az arcról.
Temple Marmaduke biró és leánya, Erzsi, voltak az utasok. Apja most vitte haza a szülői házhoz a newyorki nevelőintézetből, ahol négy évet töltött.
A hegyoldalt, melyen a szán haladt, hatalmas vörös fenyő boritotta. Köröskörül mély csend uralkodott, csak a fák tetejét himbálta csöndesen a szél, mely ellen az utazókat a sürü erdőség eléggé megvédte.
Egy darabig háboritlanul haladt előre a szán. Egyszerre hangos kutyaugatást hallottak. Az erdős hegy visszazugta sokszorosan. A biró azonnal szólt a kocsisnak, állitsa meg a lovakat.
– Álljunk meg, Aggy – mondá –, ez a vén Hektor hangja, tizezer kutya közt is fölismerném. Bőrharisnya erre vadászik s bizonyosan vad nyomára lelt. Látod, előttünk egy szarvas friss nyomait veszem észre és Erzsike, ha meg nem ijedsz a puskadurranástól, pompás sültünk lesz ma karácsony estére.
A szerecsen megállitá a szánkót és Temple Marmaduke bundáját levetve, kiugrott a szánból a hóra. Előkereste szép duplacsövü puskáját s megvizsgálta, hogy rendben van-e. E pillanatban a bokrok közül kibukkant a vad: egy gyönyörü szarvas. A biró célba vette és megrántotta a ravaszt. De nem találta el, mert sértetlenül rohant el a szép állat. Ekkor a biró másodszor is rálőtt. Azonban ugy látszék, ez a lövés sem talált.
Erzsi már azt gondolta, hogy a szarvas meg fog menekülni, midőn az ujólag fölbukkant. A levegőt egy puska durranása rázkódtatá meg. Ugyan e percben hatalmasat ugrott a szarvas s midőn az első lövést egy második is követte, fejjel lebukott és a havon nehányszor végig hengerőzött. Hangos hajrá hangzott az ismeretlen vadász ajkairól s két férfiu lépett elő a fenyőfák mögül.
– Ej, Natty! – mondá Temple biró s a szánkó mellett a leteritett állat felé közeledett –, ej, Natty, ha tudom, hogy te állasz lesben, nem lőttem volna a szarvasra. De azért nem vagyok biztos benne, hogy vajjon melyikünk golyója teritette le ezt a pompás vadat.
– Pedig afelől nyugodtan alhatik, biró! – viszonzá csöndes, hangtalan nevetéssel a megszólitott –, ön csak azért sütötte el a puskáját, hogy legyen minél megmelegitnie orrát ez átkozott hidegben. Csak nem hiszi komolyan, hogy madártöltéssel szarvast ejt el? Lövöldözzön fácánokra s vadludakra, hiszen elég röpdös a háza körül, ily vadakra igen jó a maga fegyvere. Ha azonban medve-sonkára vagy szarvasra vásik a foga, azt tanácslom, vegyen hosszu, vontcsövü puskát. Különben kár a puskaporért.
– Nono, Natty, fegyverem jó s több szarvast leteritett már, – felelte a biró jóakaró mosollyal. – Egyik csöve mindenesetre madár-sréttel volt töltve, a másik azonban golyóval. A szarvast két lövés érte, egyik a nyakán, másik a szivén keresztül. S az még kérdés, Natty, hogy ezek egyike nem az én golyóm munkája-e?
– Mindegy az, akárki teriti is le. Itt csak az a kérdés, ki fogja megenni, – viszonzá boszusan a vadász és hosszu kését övéből előrántva átmetszé a szarvas torkát. – Ha két golyó érte a szarvast, kérdem: vajjon nem két puskát sütöttek-e el? És aztán szakasztott-e valaha vonatlan csövü puska olyan sebet, mint ez itt a nyakán? Nem tagadhatja biró, hogy csak az utolsó lövésnél esett el a szarvas s e lövés fiatalabb kéztől származott, mint a miénk. Én ugyan ellehetnék e vad nélkül is, bár szegény ember vagyok, de nem örömest hagyom a jussomat.

Hogyan kapom meg az e-könyvet? i Csak tegye a kosárba a terméket (klikkeljen a kosár gombra) és utána menjen végig a regisztrációs folyamaton. (ezt csak egyszer kell megtennie) Miután bankkártyával kifizette a terméket, lépjen be a fiókjába a jobb felső sarokban található bábu ikonnál. Miután a belépés megvolt a megrendelések menüpontban megtalálja a megvásárolt tartalmat/tartalmakat. Klikkeljen rá és azonnal elkezdődik az e-könyv letöltése. Alapértelmezett "letöltés" mappába tölti le a számítógépén. Ezután másolja be az e-könyvolvasójába a letöltött e-könyv fájlt. (Kindle készülékeken a documents mappába kell bemásolni)

Működik az e-könyv olvasómon? Minden e-könyvolvasón olvasható a nálunk vásárolt e-könyv. 

Lehet nagyítani? Igen. Lehet változtatni a betűtípust és méretet. A letöltött e-könyveink ugyan olyanok mint a papírra nyomtatott könyvek.

 

390 Ft
Adatok
Cikkszám
17354